Rák and roll

Isztambulból GPS nélkül nem lehet kijutni. Harmadikra végül sikerül, de addigra összevesztem egy patriótával, összemosolyogtam egy meleg párral és átvert egy taxis. Ankara felé tartom az irányt, a városon belül. Hát, nem néztem térképet, csak pár város nevet tudok, meg hogy…

Reggel Yamaha-szervizzel indítok, de a szerelő megmosolyog, majd közli, hogy olajat mérünk. Az olaj rendben, de nem nyugodtam meg, kierőszakolom az utántöltést, lám, három dl belemegy, úgy látszik, a többit elvesztettem útközben. Nem számít, irány Isztambul! Délben…

Görögországot ki akartam hagyni, de végül úgy döntöttem, mégis helyet kap a blogban. Furcsa, hogy évekig a kedvenc országom volt, sok nyaram telt el úgy, hogy legalább egyszer kint voltam a szigeteken: Kos, Ios, Mykonos, Santorini, Paros... Nagyon szép emlékek fűznek ide. Furcsa,…

Belépek Macedóniába. Az utak jobbak, kanyargok tovább a jéghideg balkáni éjszakában. Skopje, főtér, pirkad. Feltöltöm az iPhone-t, fotózok párat, betolok egy kis forró húsos bureket, egy kis szendót, előkapok egy pár koszovói barackot, rácsodálkozom a menetrend szerinti…

Peja. Pec. Megint 7:30-kor kelek. Beveszem az ablakból a kiszellőztetett pólókat. Amelyiket kívül viseltem tegnap, az jó lesz ma még terepre, a másik megy a fehér zacsiba, a szennyesbe. Gyorsan összeszedem magam, elindulok. Kavarognak a dolgok, amiket látok, egyre inkább a Közel-Kelet…

Szarajevóban ébredek. Jó reggelt! Kinyitom a szemem, hol vagyok? Szállodai szoba, gyors reggeli, 7:30-kor már motoron ülök. Irány Koszovó, Montenegrón át. Remélem, nem sok a szakadékos hegyi út – méretemből és életemből adódóan kevés dologtól félek igazán. Az egyik a…

Az út. Eleje. Csak az aszfalt, de semmi baj. Magyarországot ismeritek, meg Horvátországot is. Az igazi dolgok Boszniában kezdődnek. Horvátországban paprikát és hagymát árulnak a szép standjukon az út mentén. Boszniában ökröt és méretben onnan lefelé, sütögetnek, sörrel…

A start megvolt, az első etap Budapest-Szarajevó, 560 km. Jó esetben.

Szupertehén névre hallgatott az első nagymotorom, ami leginkább a Super Ténéré becézése volt. Ahogy jött a többi túraenduró, valahogy ez a név megmaradt. Átalakult. Kitágult. Jelentette a méretet, a jámborságot és az erőt. Ezen felül jelentette még a nyugalmat - itt…

Dagadt, kilencéves kisfiúként kaptam első nagy biciklimet, egy zsír új, narancssárga Csepel városit. Lakatot viszont nem kaptam hozzá, így az első városmajori focizás alkalmával ellopták az egyérintős fal mellől. Második bringám egy NSZK-s BMX volt, még Budán is az elsők…